Kalandosan telt a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület 2019-es Mike-túrája (galéria)

Az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti kirendeltségének szombati Mike-túrájáról olvashatják a következőkben Márk-Nagy János beszámolóját: "Február 2-án reggel 8:00 órakor 28 lelkes kiránduló gyűlt össze a Batizi úti szupermarket parkolójában, hogy 21. alkalommal is "meghódítsa" a Mike 1011,6 méteres csúcsát.

Tudtuk, hogy nagy hóra számíthatunk, de a Bráda-völgy bejáratához érve mégis meglepett, hogy nem tudunk tovább menni a völgyben és autóinkat ott kellett hagyjuk a letérőnél. Miután összepakoltuk csomagjainkat és szétosztottuk a 8 hótalpat a résztvevők között, elindultunk a Boda Osanu panzió felé. Néhány terepjáró nyom azért volt az úton, így a haladás itt még elég könnyűnek bizonyult, viszont a panziót elhagyva a nyomok egyre ritkultak, a hó egyre nagyobb lett, s indokolttá vált a hótalpak felcsatolása, hogy legalább az elől menő 8 ember taposson egy többé-kevésbé járható ösvényt.

A gyönyörű szurdokban megcsodáltuk a patak kis zuhatagjait és a hegyoldalból lesuppant mini lavinák nyomait is. Aztán, mikor kiértünk a szorosból, megtartottuk első pihenőnket is, hogy újult erővel ugorjunk neki a kaptatónak. Itt két család úgy döntött, visszafordulnak. Tovább haladva, egyre gyakrabban állták utunkat kidőlt fák, letört és lehajlott ágak. Ez a küszködés eléggé gyorsan lemerítette az energiatartalékainkat, így gyakrabban kellett pihenőt tartanunk. A Kőhát-gerinc előtti pihenőnél még hárman visszafordultak.

A gerincet elérve a szél is felélénkült, de a téli időszakhoz képest meleg hőmérsékletnek köszönhetően ez nem okozott különösebb kellemetlenséget. A főgerincről aztán letértünk a Mikére vezető mellékgerincre, azaz csak letértünk volna, mert a nagy hó és a sok ledőlt fa miatt csak egy kisebb kör megtétele után találtuk meg a helyes utat. Innen már könnyen emelkedtünk úticélunk felé egy 5-6 egyedből álló farkasfalka nyomait követve, míg 15:20-kor felértünk a csúcsra.

Meglepődve tapasztaltunk, hogy a csúcson a hó akkora volt, hogy a csúcsot jelző körülbelül 120 cm magas betonoszlopot teljesen eltakarta. Ilyet az elmúlt 21 évben egyszer sem láttunk. Gyors fényképezkedés, evés-ivás után elindultunk lefelé, reménykedve, hogy még sötétedés előtt leérünk az útra. Természetesen ez nem jött be, s aztán még egy külön kalandot is szánt nekünk a sors:

Csele, a magyarvizsla úgy döntött, hogy önálló utat választ, s elindult az ösvényen visszafelé. Háromnegyed óránkba telt, míg sikerült a nyomára akadni és folytatni tudtuk utunkat az autók felé. Végül 9 óra 40 perc elteltével értünk a Bráda-völgy bejáratához. A kirándulás nyomvonala és adatai itt tekinthetők meg: https://www.strava.com/activities/2119731789

A kalandos kirándulás szerencsés véget ért."